A 2025-ben XXIX. alkalommal megrendezett Országos Főépítészi Konferenciának a Makovecz-város, Csenger adott helyet. A nagy múltra visszatekintő programsorozat szervezője az Országos Főépítészi Kollégium Egyesület, valamint Csenger Város Önkormányzata volt, együttműködve a Csengeri Patrióta Egyesülettel.
2025. augusztus 27-én kezdődött a program szakmai kirándulással, melynek keretében megtekintették a résztvevők a nagygéci Megmaradás Temploma turisztikai attrakciót, valamint a csengersimai Árpád-kori templomot. Mindkét helyen Juhász Ferenc, a Nagygécért Közhasznú Egyesület elnöke kalauzolta a jelenlévőket és mutatta be a templomokat és a turisztikai attrakciót. A nagygéci templomban pedig Csernyus Lőrinc tartott előadást a Megmaradás Temploma turisztikai projekt tervezéséről és megvalósításáról.
A nap vacsorával zárult a csengeri Szamos-parton, az ún. Farkas-tanyán, ahol Farkas Miklós építész, a házigazda tartott előadást a Szamos-part természeti értékeiről és a Szamos folyó, településeket formáló, építő és romboló tevékenységéről.
A konferencia második napja a Plenáris Ülés köszöntőivel kezdődött a Makovecz Imre Általános Iskola aulájában: Forján Zsolt Csenger polgármestere, Salamin Ferenc, az Országos Főépítészi Kollégium elnöke, illetve dr. Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara elnöke köszöntötte a megjelenteket. Innen a résztvevők átvonultak a Művelődési Központ színháztermébe, ahol a plenáris ülés előadásai hangoztak el: Csernyus Lőrinc Ybl-díjas építész a csengeri főépítészi ténykedéséről adott számot, Fábián László etnográfus, a helyi múzeum alapítója Csenger építészeti múltját villantotta fel, különös tekintettel Kozma Rezső építész életművére. Szabó János művelődéstörténész, a helyi múzeum igazgatója a holokauszt 80. évfordulójára emlékezve a helyi zsidóság életéről és tragikus sorsáról tartott előadást, Habarics Béla, a Hortobágyi Nemzeti Park tájegység-vezetője pedig a szatmári tájat mutatta be, majd Farkas Miklós helyi építész a csengeri organikus építészet környező településekre gyakorolt hatásáról beszélt. Ebéd után Kiss Tamás kertészmérnök tartott prezentációt a messze földön híres csengeri almáról, különös hangsúllyal a bioalma-termesztés vonatkozásában. Végül Páricsy Zoltán építész-szakmérnök a kisvárosi építészet környezettudatos lehetőségeit tárta a hallgatóság elé. Az előadások közötti szünetekben, a helyszínt adó színházterem előterében, szakmai kiállítás várta az érdeklődőket, a jelenlévő cégek még prezentációkat is tartottak termékpalettájukról a szünetekben.
Délután városnéző, Makovecz-túra indult a központban, útba ejtve a Helytörténeti Múzeum kiállítását, a református és a görög katolikus templomot, valamint a városközpont Makovecz-épületeit. A városnézés keretében Eszenyi Enikő, csengeri születésű Kossuth-díjas színművész tartott előadást a résztvevőknek az Eszenyi-házban, felelevenítve Csenger várossá válásának históriáját, kiemelve benne saját közreműködését is. Innen az Adventista Imaház-Makovecz Kultúrtemplom felé vették az irányt a vendégek, ahol Fekete Péter, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója, tartott előadást Csengerhez fűződő viszonyáról és kötődéseiről, valamint cirkuszművészeti előadásnak is tanúja lehetett a közönség.
A napot a polgármesteri fogadás zárta, melynek keretében átadásra került az Év Főépítésze-díj, valamint a főépítészi életműdíj is. Főépítészi életműdíjat kapott Béres István, Gyula főépítésze. A 2025-ös évben pedig az Év Főépítésze díjat Baloghné Kálmán Kinga, Budakalász város főépítésze kapta.
A konferencia zárónapja a szakmai szekcióülésekkel kezdődött: az 1. szekció az O’sváth Gyűjteményben ülésezett, témája a főépítész szerepe volt a mai világban. Szekcióvezetők Csernyus Lőrinc, Csenger főépítésze és Farkas Miklós, csengeri építész voltak.
A 2. szekció helyszíne a Múzeum Történeti Terme volt, ahol vidékfejlesztés és a kistelepülések fennmaradási stratégiái volt a beszélgetés vezérfonala. Itt dr. Alföldi György, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke moderálásával zajlottak a kiselőadások, hozzászólások. A 3. szekció pedig a Városi Étkezde emeleti termében zajlott, ahol Makovecz Imre szellemi hatásait vizsgálták a résztvevők napjaink építészetében. Itt Füzes András, Balatonföldvár főépítésze vezette a beszélgetést.
Mindezek után az Általános Iskola aulájában került sor a záró plenáris ülésre, ahol először a szekcióvezetők beszámolója következett. Majd Lánszki Regő építészeti államtitkár előadását hallgathatta meg a nagyérdemű. Záróaktusként került sor a vándorzászló átadására a jövő évi rendezőknek, a balatoni régiónak. A vándorzászlót államtitkár vette át a régió nevében.
A rendezvény megvalósítását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
